Hatodik jelenet
Etus ül a nappaliban és csempemintákat fest. Csöngetés.
Virág doktor: A herceg fehér lovon.
Etus: (megnyomja a nyitógombot) Gyere be, Don Quijote!
Virág (bejön)
Etus: Na, mi van? Azért jöttél, hogy itt álldogálj?
Virág: Nem azért jöttem. Azért jöttem, hogy…(zavarban van)….hogy….szóval érted.
Etus: Nem értem. Nem értek Virág-nyelven.
Virág: Ha-ha. Szóval azért jöttem, hogy elhívjalak sétálni, olyan szép idő van és…és ki kéne mozdulnod végre, Etus, mert bele fogsz bolondulni a munkába…
Etus: Virágom, bármilyen meglepő is, én szeretem a munkámat és nem akarok megszökni előle. Első a munka, aztán…
Virág: …aztán a rokkantság…Nézd, Etus, én annyira, de annyira szeretnélek…elvinni sétálni.
Etus: Ez felér egy lánykéréssel. De ha térden csúsznál itt előttem, főorvosom, akkor sem mennék el veled csatangolni, ugyanis határidős munkám van.
Virág (összeteszi a két kezét): Ne tedd ezt velem…Etus…biztos az a műkereskedő jön megint…az a…Károly
Etus: Nincsen semmiféle Károly. De ha lenne, akkor sem kötném arra a csillogó orrodra. Nekem is van ugyanis magánéletem. Na, menj ki a konyhába és tölts magadnak valamit.
Virág: Köszönöm…nagyon kedves vagy.(elkullog)
Hetedik jelenet
Mágenheim ül a mentőállomáson és vár. Jön az Öreg.
Mágenheim: (elgondolkodva) Hm…köszönöm, az jó lesz. Már úgy is halálra untam magamat, és ha lefőzöd a kávét, rögtön megszólal a csengő és mehetünk szirénázni.
Öreg: Csak ne fesd az ördögöt a falra…ma még egy percet sem ültem. Ez az új adminisztráció…de hagyjuk.
Mágenheim: Jó, hagyjuk.
Öreg: Na…mondjad, mi a bajod. Az Öreg hallgat Téged….gondok otthon?
Mágenheim: Gondok…a fejedben. Nincsen semmi probléma. Még mielőtt elkezdenél vájkálni.
Öreg: (felszisszenve): Én, vájkálni? (a mellkasára teszi a kezét) Rólam mintázták a Hallgatás szobrát. (pislog) Hiszen Te is tudod…Szóval az új mentőslány?
Mágenheim: Ezt meg se hallottam. Mellesleg, az új mentőslány nagyon értelmes, elégedett vagyok vele minden szempontból. Ez minden.
Öreg: (kacsintva) Minden szempontból?
Mágenheim: Lefőtt már a kávé?
Öreg: Nem. De ha lefő, úgyis csengő fogja jelezni…Szóval otthon minden rendben?
Mágenheim: Minden. Sőt, még annál is több.
Öreg: Ahh, de jó neked. Hazamész és vár az asszony. Meg a gyerekek. Engem meg csak az üres postaláda vár.
Mágenheim: Ha szerencséd van, már megjöttek a számlák.
Öreg: Ha-ha…(megszólal a csengő) Kész a kávéd.
Nyolcadik jelenet
Alma a presszóban poharakat törölget. Mellette a tulaj, Laci áll. Belép az erdész János.
Laci: (oldalba böki Almát) Ott jön a volt férjed…
Alma: A jelenlegi.
Laci: Megint összejöttetek?
János: (eléjük lép) Szép napot a presszónak!
Alma: Szia, János. Kérsz valamit?
János: Nem kérek, köszönöm. Csak azért ugrottam be, hogy aláírassam veled a házassági szerződést. Délután megyek az ügyvédhez.
Laci: Házassági szerződés? Mi a manó…(elslisszol)
Alma (halkan) János, ezt nem most kellene megbeszélnünk. Látod, hogy dolgozok.
János: Almácskám, azt hittem, már megbeszéltük. Ha meghalok, minden az erdészetre száll, azt hiszem, így igazságos.
Alma: Ebbe most ne menjünk bele. Először is nem fogsz meghalni…
Vendég 1: Kisasszony, fizetek!
János:…másodszor mindenre kell gondolni. Tudod, hogy minden második évben combon lőnek a fatolvajok. Már nem bírom sokáig
Vendég 1: Kisasszony!!! Hozza már a számlát!!!
Laci (bekúszik a képbe) Alma, a vendégek toporzékolnak.
Alma: Jó! Nem igaz. (a vendéghez) Egy pillanat, uram! (Jánoshoz) Ebbe én úgy sem megyek bele. Remélem, az ügyvéded ért válóperes ügyekhez is. Szükség lesz rá.
János: De Alma!
(felcsendül a megszokott sokkoló zene)
Kilencedik jelenet
Jutka az iskola tanárijában. A tanárok nyammognak az uzsonnájukon.
Jutka: Végre…alig várom már az esti színházat.
Bujáki: Mit néztek meg?
Jutka: A Bánk bánt. Idén ünnepeljük Katona József 219 születésnapját és ennek alkalmából megnézzük az osztállyal az operát. De nem hiszem, hogy tetszeni fog nekik.
Bujáki: Szerintem sem fog. Jobban szeretik a gyerekek az elektronikus zenét.
Bástya elvtárs: Az én időmben a Bánk bán még nagy siker volt. Emlékszem, minden március 15-én megnéztük a gimnáziummal és esszét kellett írni a hazaszereteről.
Jutka: Az jó régen lehetett, Béla bácsi!
Igazgató (berohan) Hallottátok? Szexshop nyílt az iskola mellett!
Jutka: Szentséges ég!
Bástya elvtárs: Ez hallatlan!
Igazgató: És ez még hagyján…ezt találtuk a Szűcs Ricsinél a 3/b-ben…(és az Igazgató elővesz egy műbránert a zakózsebéből).
Jutka: Mi az? Add csak ide (Jutka elveszi)
Bujáki (megvakarja a fejét) Ajjaj. Mi lesz ebből…
Igazgató: Megmondom. Feljelentés!
Bástya elvtárs: Annak idején, még talán a világháború előtt…
Tizedik jelenet
Újra Gábor Gábor szalonja.
Oli: Hehe, mihez kell az, Szent Jobb körmenethez?
Gábor: Oli úr, ne legyen már ilyen bornírt…a Szent Jobb augusztus 20-án van….
Juli: Se pünkösdkor, se augusztus 20-án nem számíthatsz egyetlen kacsómra sem, Gábor. A munkajogi törvény egyébként bünteti a munkaszüneti napon való dolgoztatást. És nekem családom is van.
Gábor: Ah, fellengzős szavak…munkajog, dolgoztatás, család…Szívem egyetlen királynője, ne feledd, hogy résztulajdonos vagy a szalonban és ha nem nekem nem megy a szekér, akkor bizony, neked se megy a szekér. Ennyi fix.
Oli: Meg a havi, az fix. Na, ne forogj, kisszívecském (megfogja a vendég fejét)
Hermin (beesik a szalonba): Jaj, Gábor, ne tudd meg, mit láttam.
Gábor: Mit, drága aranyvirágszálam, mit?
Hermin: Brrr, azt le sem tudom írni…egy ekkora, egy ekkora…(mutatja a kezével)
Oli: Harcsát?
Hermin: Azt. Ami minden férfinek van.
Gábor: És hol láttad, ha nem vagyok indiszkrét?
Hermin: Egy kisiskolás lóbálta az utca közepén!!!
Oli: Ó, ezek a gyerekek, nagyon pajkosak…biztos a sok kóla teszi, azért nőnek ekkorára.
Gábor: Oli! Ez véresen komoly!
Oli: Véreresen…Hoppácska, vigyáztam! (megint beigazítja a vendég fejét)
Gábor: (Herminhez) Hermin drága, nyugodj meg, bármikor óvó szárnyaim alá vennélek, de most nem lehet, mert perceken belül fotózásom lesz. De mi lenne, ha sminkeltetnél egyet? Juli, neked most úgyis van szabad helyed!
Hermin: Én, sminkeltetni? Szerinted rászorulok?
Gábor: Azt hittem, hogy látogatásodnak van valami különösebb célja is. Ámbátor…
Hermin: Van…Csak szeretném elmondani, kedves Gáborom, hogy ezentúl nem tőletek fogom rendelni az arclemosót. Tiszta kiütés lettem tőle. De hagyjuk is…errefelé mindenki olyan modortalan! Viszlát. (Hermin elmegy)
Oli: Csóközön!
Gábor: Bravó! Egy újabb elégedetlen vendég! Látjátok, és ti nem akartok nekem itt pünkösdkor dolgozni….Itt vagyunk az évezred gazdasági világválsága közepén és ti szabotáljátok a munkát!
Oli: Én nem...
Juli: Téma lezárva. Pünkösdkor üdülni megyünk Szilvásváradra. Ádám végre kapott egy szabadnapot. És rám is rámfér a pihenés...
